2008-02-26 14:28:16

Thaiföldi kalandok - 2. rész

Sziasztok ismét! Annyi minden történt velünk az elmúlt héten, hogy hirtelen azt sem tudom, hol kezdjem..

Miután elbúcsúztunk pattayai szállásunk minden kedves kis szegletétől, Annával Koh-Chang felé vettük az irányt, hogy újabb kalandokat keressünk. Ekkor jött az első feketeleves...

Mivel köztudottan gyenge gyomrú utazó hírében állok, ezért az odaút nem volt problémamentes. Az autó, ami három órán keresztül szállított minket a komphoz, valószínűleg hiányzott az iskolából, amikor a lengéscsillapítót szerelték az osztálytársaiba. Nem volt mit tenni: 1 liter cola, 2 deadalon és 3 órányi émelygés után végre megérkeztünk a kikötőbe. Ekkor már kész voltam! Pláne akkor, amikor megláttam a hajót. Pont túl voltam a rosszulléten, most meg jön ez a vízen lebegő monstrum... Hál' istennek a tenger nagyon békés volt, így a félórás út gyorsan elszaladt.

Az érkezés utáni látvány minden korábbi gyötrelmet feledtetett. Annával el sem hittük, amit láttunk. Rengeteg pálma, fehér homok, szikrázó napsütés, opálos kék tenger. Ez maga a paradicsom, amit úgy hívnak, Koh-Chang szigete. Irány a szálloda!

Átmeneti otthonunk igazi vadregényes hely. Olyan, mintha az érintetlen őserdőbe pottyantottak volna le minket. Rengeteg kis erdei ösvény, trópusi növényzet, sok-sok kis állatka, medencék, és persze bárok.

A szállodának van egy gyönyörű saját kis lagúnája, ahová kétféleképpen juthatunk el. Vagy kivisznek motorcsónakkal, vagy kievezhetsz saját magad a hotel kajakjain. Mondanom sem kell, az evezést választottuk - ennyi testmozgás nem árthat. A part gyönyörű, és mintha az időjárás is sokkal kedvezőbb lenne. Tűz a nap, bármerre nézel pálmafák, és egyáltalán nem érzed, hogy egy turistaparadicsomban vagy. Például soha nem kellett közelharcot vívnunk német turistákkal a napágyakért...

Az első naplemente, ami a tengeren ért minket, annyira elkápráztatott, hogy elhatároztuk, másnap itt kezdjük el lefotózni Annáról azt a profi sorozatot, amiért egy komoly lap már bejelentkezett. Jól nekikészültünk, és hajrá, a szemérmestől az egészen merész képekig mindent készítettünk a gyönyörű naplementében. Persze a merészeket csak a magunk örömére készítettük, ne is keressétek a galériában.

Egyébként fantasztikus volt látni a végeredményt, de ugye a jó modellt könnyű fotózni.

Újabb lustálkodós napok jöttek ezután, sok-sok koktéllal, no és persze thai masszázzsal, ami itt kb. 1300 forintba kerül, szemben az otthoni 10-15 ezres árral. Megtanultuk azt is, hogy ezen a szigeten minden olyan kis lustán, komótosan, a saját tempójukban történik, nehogy megerőltessék magukat. Ez a nyugalom szép lassan ránk is átragadt.

Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy két hét után nem hiányzik a jó kis hazai koszt... Akármennyire is szeretjük a kesudiós csirkét...

Éppen ezért úgy döntöttünk Ancsival, hogy egy nappal korábban megyünk vissza Pattayára, ahol meglátogatjuk a legendás Unicum éttermet, ahol degeszre ettük magunkat otthoni ételekkel. Thai barátainknak leginkább a brassói aprópecsenye ízlett, de nekünk mindegy volt csak magyar legyen... Marhapörkölt, gulyásleves, brassói, rántott sajt - ez mind egyszerre... Lehet, hogy egy kicsit túlzásba vittük... Mindegy, legalább ettünk egy nagyot, mielőtt Bangkokba, majd onnan Koh Samui felé vettük volna az irány. Onnan újra jelentkezünk majd exkluzív élménybeszámolóval.

Pusszancs:

Tibi-Anna


Címkék:
Értékelés: 4.10 Hozzászólások: (0)
Értékeld mennyire tetszett ez a bejegyzés:

BLOG LEÍRÁSA

MAGAMRÓL

ÜZENŐFAL

© StoryOnline 2007